A kezdet

Hát, mit is mondhatnék így elsőre...
Nagy dolognak érzem, hogy a családi blog mellé, elkészítettem az enyémet.
Arra, hogy miért volt rá szükségem, csak hosszú gondolkodás után jött meg a válasz, legalábbis értelmesen megfogalmazva.
Nem szerettem Szabolcs komoly, igei és teológiai beírásai után, vagy jobban mondva  közé beírni a magam kis mindennapos apró dolgait, nem éreztem odavalónak és így nem is írtam oda. Pedig gyakran volt írhatnékom, a külön oldal a blogon belül pedig nem engedte a blog formátumot így maradt megoldásként a saját blog. Mely nevében és érzelmekben kapcsolódik a másikhoz, de abszolút engem fog képviselni, a gondolataimat az érzéseimet és a mindennapjaimat, már ami a nyilvánosságra tartozik.
tehát köszöntelek kedves olvasó, légy üdvözölve a Pipacs utcában, szerény hajlékunkban és kövesd a dolgokat a szemüvegemen át.