Az előzőhöz ...

ezt a prédikációt tudnám hozzáfűzni.

Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem Filippi 4,13

tinédzser korom óta gyakran van migrénem, hol sok, hol kevés. Amikor a gyerekeket vártam, vagy szoptattam egyáltalán nem volt. Aztán lett megint. Az utóbbi 21 napot is erős fejfájások tarkították.
Éjszaka arra ébredtem, hogy majd szétrobban a fejem, és nagyon, de nagyon fájt. Rosszabb, mint a szülés. Minden egyes este megkérdeztem ilyenkor Istentől, hogy ez miért van így, mi a célja, hol szolgálom ezzel a fájdalommal őt. Aztán nem találtam választ. A férjem a maga módján meg is vigasztalt, hogy Pálnak is volt egy betegsége, melyet Isten nem vett el tőle és élete végéig együtt élt vele. Ki vagyok én Pálhoz képest :)
Aztán egyik szenvedés közben mikor azt mondtam magamnak, hogy Pál is szenvedett, elő jött a fenti ige.
Azóta is nagyon fáj, hála Istennek ma kaptam rá gyógyszert, mely remélem segíteni fog. Krisztus szeretete és törődése ilyenkor is velem van.

Új nevet adnak neked, melyet az Úr maga határoz meg. (Ézs 62,2b)

Tegnap volt a szülinapom. A facebook oldalamon 73 ember gondolt arra, hogy megemlékezik erről :) Eszükbe jutottam? Tényleg ennyi embernek fontos vagyok?
Természetesen jól esik, hogy hetvenhárom ember gondolt rám. Jól esik, hogy ezt kifejezték. Aztán arra gondoltam, hogy vajon hányan tudnák facebook nélkül a szülinapomat? Kik azok és hányan lehetnek?
Nem tudom megmondani a választ.
Jó érzéssel tölt el, de tudom, hogy valahol valaminek többnek kellene lenni. Vagy az is lehet kevesebbnek...

Ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés, a kétely a virtuális valóságról, arról, hogy mennyire felszínessé tud tenni dolgokat. A személyesség veszik ki, az egymás szemébe nézés, a hang hallása.

A személyesség. mely a másik mimikájának, gesztusinak értelmezése, a csak neki szóló pillantás, értő figyelem, és sorolhatnám.
Isten nem virtuális, nem létesít felszínes kapcsolatokat. Őszinteséget vár és személyességet ad, nem fog lájkolni, és megosztani rólunk és velünk kapcsolatban semmit. De minden hajszálunkat számon tartja.

Az elhatározás nem halt ki...

legalábbis remélem.
A múlt héten a gyerekek alig hagytak időt bármire, főleg írásra nem jutott.
Végül vasárnap elmentek Mama-táborba, azaz anyukámnál nyaralnak egy hetet. Így igen én szerencsétlen itt maradtam teljesen egyedül a férjemmel. :) Erre vártam a nyár eleje óta, na jó ha nem is onnantól, de a nehezebb napokon és időkben mindig elképzeltem, hogy mindjárt eljön az idő.
A szabadság jól esik, jót tesz a kapcsolatomnak a férjemmel, bár alapvetően a tudatom egy belső zuga kiabál, hogy valami nincs meg és hiányzik. Nem baj, holnap délután már itthon is lesznek.
Addig pedig élvezem a csendet és azt, hogy senki nem veszi ki a kezemből a reggelimet.

Évforduló

Nyolc évvel ezelőtt a mai napon ez volt templomunk oltárán:

Az elmúlt nyolc év igen tartalmasan telt, Isten oltalmazó tenyerén, Isten kegyelméből.
Az elkövetkezőkben is csak Isten kegyelmében reménykedhetünk, mert magunktól sokkal nehezebb lenne.

Boldogok, akik sírnak, mert õk megvigasztaltatnak. (Mt 5,4)

Nő vagyok, az a fajta, aki tud sírni. Tudok sírni örömömben, bánatomban, dühömben és persze akkor is amikor hisztis vagyok. Emiatt a férjem nem feltétlenül boldog, de hát a csomag részét képezi, amit én jelentek. Igazából a sírás fiziológiailag feszültség oldó folyamat, nálam általában beválik.
Sokat gondolkodtam azon, hogy a fenti ige kikről is szól. Kik a sírók? Azok akiknek tönkremegy éppen az életük?, nincs munkájuk? egyedül vannak, pedig társat szeretnének? A paletta "'színes". Mindenkinek saját utat adott az Atya. Nincsenek egyformák, nincsenek egyforma emberi mércéink. Ami nekem fájdalom másnak nem, ami nekem nem elég, az másnak maga lehet minden amiről álmodott.

Isten az aki betölti az én szükségeimet, és segít észrevenni mi az én vágyam, amiért sírok, és mi az ami valóban az épülésem szolgálja. Persze közben is sírok, mert miért ne tenném. előbb utóbb csak ráébredek Isten akaratára és amikor ez meglesz, akkor a örömömben fogok sírni.

A tudatosítás nem árt

A képre kattintva megjelenik olvashatóan is. :)

Nem vagyokk tökéletes, és nem vagyok egyedül ... mert Isten mindig velem van.

Imádság

Uram! 

Segíts nekünk bölcsen élni gazdag áldásoddal,

Ajándékozd meg szívünket józanságoddal.

Mértékletességre taníts: evésben, ivásban,

Gondjainkat rád vethessük, csendes imádságban.  Ámen

Ezt nem rég fedeztem fel itt.

Isten ezt mondta Salamonnak: Mivel... nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni, ezért teljesítem kérésedet. (1Kir 3,11-12a)

Dúl a nyári szünet. Ami azt jelenti, hogy az ember lánya, ha pedagógus, átkapcsol nyári üzemmódba, és igyekszik anya, háziasszony, és még sorolhatnám mi lenni.
Az elmúlt napok hátborzongató mondata: "Anya unatkozom, nem tudom  mit csináljak".Három gyermekem három különböző hangmagasságban és módon tudja ezt kimondani. Zsófi lassan magasan nyávogva, Gergő morogva zsémbesen, olyan morzsolós hangon, Lilla pedig a kettőt ötvözi, vagy hol egyiket, hol másikat utánozza.
Na ez az a mondat amikor kell Isten vezetése, a tőle kapott bölcsesség minden cseppje, hogy ne üvöltve közöljem a gyerekkel, hogy tele egy szoba a játékaikkal, és kezdjenek már ezzel a dologgal valamit. Vagy éppen azzal fenyegetőzöm, hogy mindjárt mindent eltakarítok a szemeteskukába.

Na ezek azok a percek, amikor elgondolkodom, milyen önző és milyen mértéktelen vagyok. Igazából nem teremhetek jó gyümölcsöt, ha nem figyelek a kertészre.
Isten igéjével nehéz szembeszállni. Még a gyerekeimnek is. Ezért fontos, hogy ők is hallják. Így az utóbbi két napban sikerült kikerülnöm a kiabálást azzal, hogy egy-egy nehezebb helyzetben Igét mondtam nekik, amin ők is és én is gondolkodhatok. Remélem hosszútávon beválik, és miért is ne válna, több mint kétezer éve "jól működik" Isten írott Igéje.

Csak olvasnom kell, rendszeresen.

Az elhatározás

A rendszerességhez sok ismétlés kell, legalább 21 napig kell ugyanazt csinálni.
A rossz szokás megváltoztatása egy jó szokás kialakításával történik, mely legalább 3 hónap után válik sajáttá.
Tehát elmondhatom, ha következő 3-10 hétben sikerül itt rendszeresen írnom, lesz egy jó szokásom. Rendszeresebb leszek és összeszedettebb. Ha a férjemnek sikerült nekem is sikerülhet.:)